Barion Pixel
EGAL-TEAM Kft. | 2024.03.28
Facebook E-mail
/




A legtöbben kétséget kizáróan érvelnek az egyik vagy másik mellett, pedig gyerekként sokan mindkettőt megették. Aztán történik valami, aminek hatására inkább választják az éhségsztrájkot, mint a sóskát vagy éppen a spenótot. Mi lehet az oka ennek a nagy ellenszenvnek? Miért nem adnak egy újabb esélyt a két ártatlan zöldségnek, főleg, hogy a szabadföldi termesztés friss zsenge levelei ilyenkor a legjobbak.


Bár tudományos kísérletek nem támasztják alá, a tapasztalat mégis azt mondja, hogy egy sokszor ismételt vagy rosszul elkészített étel beleég az ember emlékezetébe. Ezért utasítunk el számos fogást, és itt nem a mindenkit megosztó pacalra vagy szalontüdőre gondolunk. Olyan egyszerű ételeket utáltattak meg velünk gyerekkorunkban a különböző menzákon, mint a spenót és a sóska, aminek jellegzetes illatát már az első becsengetésnél is éreztük.

"A múltkor vettem két fagyasztott sóskát, a haverom rákérdezett, hogy tudom-e, hogy sóskát vettem? Mondtam, hogy igen, miért? Erre újra, értetlenkedve megkérdezte, hogy akkor tudom-e, hogy ez nem spenót. Nem értettem a hitetlenkedését, én mind a kettőt szeretem. A sóskának finom édes-savanykás íze van, szeretem nyersen is. A spenót meg alapvetően íztelen, én mindenféle indiai fűszerekkel ízesítem" - mesélte egy elkötelezett zöldséghívő.

Idézettünk azon kevesek közé tartozik, aki a spenótot és sóskát is kedveli. Ha választásra kerül a sor, a legtöbben egyértelműen leteszik a voksukat valamelyik zöldség mellett, olyan viszont, aki mindkettőt szívesen megenné, alig akad. Pedig nagy különbség, sem külalakra sem pedig ásványi anyag tartalomra nincs köztük. Azonban ezek a tulajdonságok mit sem érnek, ha az érveket vagy az ellenérveket kell összeszedni, egyik vagy másik mellett. Az például egyértelműen kiderül, hogy a főzés utáni küllem kategóriát a spenót nyeri, a kétes színű sóskával szemben, ami néhány perces párolás után kénytelen érzékeny búcsút venni erőteljes színétől.
A spenót tükörtojással, pedig önmagában egy műalkotás.

A legtöbb kisgyerek az óvodába kerülés előtt szívesen megeszi mindkét zöldséget, bár az anyatejen nevelkedett, édes ízekhez szokott gyerekeknél elsősorban a sóska a favorit. A zöldségeseknek legalábbis ilyen tapasztalata van. Sóskából mindig jóval több elfogy, mint spenótból, a kisgyerekes anyukák inkább azt kérik. Teltebb az íze, mint a spenótnak, ráadásul a hazai adottságok tökéletesek az alapvetően igénytelen és folytonérő sóskának. Ezzel szemben a spenótot az év nagy részében importáljuk, és a külföldi soha nem olyan ízletes, mint a magyar. Az viszont tény, hogy a spenótot sokkal többféleképpen lehet elkészíteni, mint a sóskát. Ez utóbbit a legtöbben csak főzelék, pontosabban mártás formájában tudják elképzelni.

Spenótot számtalan kultúra ismeri és építi bele az étrendjébe, ebből a szempontból a sóska perifériára szorult, megcukrozzuk és mártásként vagy levesként fogyasztjuk, ha valakinek nem ízlik, nehéz a fűszerezéssel próbálkozni, a sóska esetében korlátozottak a lehetőségeink. A sóska jóval egyhangúbb étel. Az viszont érdekes, hogy az alapvetően zöldségkedvelő gyerekek a sóskát és spenótot is megeszik nyersen, főzve azonban a tapasztalataim szerint a spenót a népszerűbb.
Mind a spenót, mind a sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. Különösen gazdagok kalciumban, amelyből a magyar lakosság amúgy is keveset fogyaszt. A spenót bővelkedik továbbá vasban (bár nehezen felszívódó formában tartalmazza), magnéziumban és véralvadásgátló káliumban. A vitaminok közül az A, a B9 és a C-vitamin található meg benne jelentősebb mennyiségben. Folsav tartalma miatt különösen ajánlott kismamáknak.
A sóska savanykás íze étvágygerjesztő, magas C-vitamin tartalma miatt hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására, megelőzésére is. Ezentúl sok meszet, foszfort és vasat is tartalmaz.
Vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok széles skáláját sorakoztatja fel a sóska egészségünk védelme érdekében.
A-vitamin tartalmának köszönhetően jótékony hatással van a szemre, a bőrre és a hajra. Egy tál sóskával a szervezet napi C-vitamin szükségletének a felét biztosíthatjuk. A benne található kalcium a csontok számára nélkülözhetetlen ásványi anyag. Ezenkívül vas, nátrium és foszfor tartalma fontos a vérszegénység leküzdéséhez. A benne található antioxidánsok a szabad gyökök ellen is felveszik a harcot, így összességében jó hatással van a szervezetre, egészségünk és szépségünk is meg fogja hálálni, ha időről-időre szerepel a sóska is az étrendünkben – az egészséges életmód részeként.

A népi gyógyászatban a sóskából áztatva vagy forrázva szoktak teát készíteni. Vízhajtó hatásának köszönhetően a húgyúti panaszok csökkentésében játszhat szerepet, de puffadás ellen is alkalmazzák.
Kiváló eledel tavasszal és nyáron, főleg, ha fogyni akarunk, hiszen nagyon alacsony a kalóriatartalma, de rengeteg vitamint tartalmaz.
A sóska oxálsav tartalma negatív hatással van a szervezet kalciumfelvevő képességére. A friss és zsenge sóska levelek kevesebb oxálsavat tartalmaznak, így inkább csak ezeket fogyasszuk. Nagy mennyiségben fogyasztva mellékhatásokat okozhat: hasmenés, hányás fordulhat elő.

Érdekesség a spenótról, hogy a magas vastartalmával kapcsolatos tévhitek egy elírásnak köszönhetőek. A 3,5 mg/100 g helyett egy kutató 35 mg/100 g mennyiséget jegyzett fel, amikor a spenót vastartalmát vizsgálta. Mára már kijavították a hibát, ám a legendák még mindig élnek. „Vashiányom van.” „Egyél sok spenótot!” A valóságban azonban a spenótban nincs több vas, mint a fent említett sóskában. Mindenesetre azért érdemes fogyasztani, hiszen még így is egészséges.

Sötétzöld levelei arról árulkodnak, hogy ebben a zöldségben bizony rengeteg vitamin van. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: A-, C-, B-, E-vitaminok, ásványi anyagok közül pedig a kalcium, a vas, a kálium, a magnézium és a foszfor van jelen a spenótban. Nyersen és párolva is fogyaszthatjuk, ám arra ügyeljünk, hogy C-vitamin tartalmának nagy része a párolás során elvész. Ezenkívül 13 fajta flavonoidot is kimutattak benne, amely az antioxidánsokkal karöltve a szabad gyökök megkötésében segíthet.
A spenótnak is alacsony a kalóriatartalma, így remek kiegészítő fogyókúrás étrendhez is.


Gyakori fogyasztását manapság magas nitrát tartalma miatt nem ajánlják, mely a túlzott műtrágyázás miatt fordulhat elő.

Az egészséges étrend részeként mindkettőt bátran fogyaszthatjuk, ám ne essünk túlzásokba vele, ne váljon egyoldalúvá a táplálkozásunk!
Fogyasztásukat azonban nem ajánlatos túlzásba vinni, ugyanis mindkét zöldségben viszonylag nagy mennyiségben található oxálsav, ami gátolja a vas és a kálcium felszívódását és a kőképzésre hajlamos embereknél fokozhatja a vese-, és epekőképződést. Nagyon fontos, hogy nagy mennyiségben és túlságosan sűrűn ne fogyasszunk se spenótot, se sóskát. Általában az szokták javasolni, hogy 10-14 naponként kerüljön az asztalra minél változatosabb formában Ezalatt az idő alatt az egészséges szervezet feldolgozza a bennük található ásványi anyagokat és vitaminokat és nem kell tartani a kőképződéstől. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a készítés során a nyersen is fogyasztható salátaként a sóska , spenót ilyenkor megtartja az oxálsav tartalmát azonban ha főtt ételként fogyasztjuk a sóska és spenót első főzőlevét öntsük le, ugyanis ebben a lében már kioldódik az oxálsav jelentős része.
Ne készítsük el alumínium vagy vas edényben, mert ezek az anyagok az oxálsavval együtt mérgezővé válhatnak egyes források szerint, így inkább ne kockáztassunk.

Receptajánló
Spenót saláta tojással
Hozzávalók
• 500 g friss spenótlevél jól átmosva, megszárítva
• 10 szem koktélparadicsom félbe vágva
• 4 kemény tojás
• 4 ek olívaolaj
• 1 ek balzsamecet
• pár csepp citromlé
• 1 ek tökmag pirítva
• 1 tk méz
• só, bors ízlés szerint



Elkészítés:
Keverjük össze az olívaolajat a balzsamecettel, a mézzel és a citromlével. Sózzuk, borsozzuk.
Az alaposan megtisztított spenótlevelek szárait tépkedjük le, a leveleket aprítsuk fel.
Tegyük rá a félbe vágott koktélparadicsomot, majd locsoljuk meg salátaöntettel.
Helyezzük rá a feldarabolt kemény tojást és szórjuk meg a száraz serpenyőben megpirított tökmaggal.


Zöldturmix sóskával
Hozzávalók / 3 adag
• 20 dkg sóska
• 10 db salátalevél
• 1 csokor petrezselyem
• 1 db banán (vagy 1 db alma)
• 1 db kivi
• 2 dl víz

Elkészítés:
A leveleket, zöldség zöldet alaposan megmossuk. Kicsit összeaprítjuk késsel (könnyebb a dolga a gépnek).
A kivit, banánt vagy almát megpucoljuk, és kicsit ezeket is összevágjuk.
Mindent belerakunk a turmix gépbe, és a vizet is hozzáöntjük (botmixerrel is elkészíthetjük), és pépesre mixeljük.